Kolláth György alkotmányjogász a Tallózó február 20-ai számában azt írja."Egy alkotmányjogi minimumot aranyszabállyá tennék. A jogegyenlőség, a törvénytisztelet a polgári kötelezettségek egyenlősége, azonos mércéje is volna. Tehát, vagy tüntessék fel az etnikai hovatartozást elkövetőnél és sértettnél egyaránt, vagy pro és kontra egyaránt hagyják el."
Nem tudom, Kolláth arra gondol-e, hogy egy adott bűnesetnél tüntessék fel az etnikai hovatartozást elkövetőnél és sértettnél egyaránt, vagy arra: amennyiben x bűnesetnél egy áldozat cigány, azt is jelezzék az arra hivatottak, y esetben pedig a bűnöző roma voltáról is lehessen szólni. Szerintem mindkét verzió korrekt, ám arról ne feledkezzünk meg, hogy mivel az identitás szabadon választható, ezért származásról illő beszélni.
Tehát: Veszprémben bizony cigány származásúak a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, Tatárszentgyörgyön pedig cigány származásúak az áldozatok. Magyarul: vannak roma bűnözők és roma áldozatok is bőven, sajnos, sőt, egymással összefüggésben és egymástól függetlenül is ...
Szerintem így és csak így lehet korrekt módon tárgyalni az eseteket, és annak reményében, hogy össztársadalmi szinten a valós válaszokat megtaláljuk - mindannyian. Ha pedig valaki egyik oldalról csak a roma bűnelkövetőket veszi észre, az bizony rasszista, és ugyanúgy az is, aki másik oldalról csupán roma áldozatokat lát és sajnál igazán.
 

Na, ez aztán tényleg támadás a magyar érdekek ellen.  Azért, mert hazánk nem kíván beengedni a piacra egy genetikailag módosított kukoricafajtát, az Európai Unió illetékes intézményei betámadják az egészséges környezethez és a demokratikus önrendelkezéshez való jogunkat.
Csak halkan jelzem: eddig ebben az ügyben példás nemzeti egység jellemezte a parlamenti pártokat, amelyek végre egyszerre artikulálták nemzeti érdekeinket. (Amúgy helyesnek tartom, hogy Magyarország az EU tagja, de szerintem ebben az ügyben nem szabad engednünk.)
És akkor következzék az esetleírás egy nálam szakavatottabbtól.

"Ne kukoricázzunk a demokráciával!
2009. február 21.

Magyarország négy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem tart igényt a Monsanto által fejlesztett, Bt-toxint termelő kukoricafajtára. Tette ezt egyfelől a hazai lakosság genetikailag módosított élelmiszernövényeket elutasító stabilan 70%-ra tekintettel, másfelől azon meggyőződés által vezetve, hogy a hazai agrárium egésze számára a moratórium bevezetése gazdasági érdek is.
Exportpiacaink többsége következetesen ellenzi a génmódosított terményeket, így a moratórium a biztos GM-mentesség versenyelőnyét biztosítja a magyar termelőknek, költséges, hosszadalmas és csak részben megbízható vizsgálatok nélkül. Végezetül pedig azokra a független vizsgálati eredményekre támaszkodott a döntés meghozatalakor, melyek egyértelműen a kérdéses kukoricafajta káros hatásait támasztották alá. Magyarországon több kutatóintézet bevonásával 2001-ben indultak azok a környezetanalitikai és ökotoxikológiai vizsgálatok, amelyben azt állapították meg, hogy a MON810-es fajták által egy hektáron termelt Cry1-toxin mennyisége nagyságrendekkel meghaladja a hasonló hatóanyagú permetező szerben Európában engedélyezetten kijuttatható mennyiséget. Hagyományos növényvédelem keretében a Monsanto növénye által környezetébe juttatott toxinmennyiség nem lenne kiszórható – ennek a határértéknek pedig oka van. A vizsgálatok szerint a tarlóban megmaradó toxin káros a talajfaunára nézve, a MON810-es kukorica pollene kiülepedve tömegesen pusztítja védett lepkefajok lárváit, valamint könnyedén beporozza a közelben levő, nem génmódosított kukoricát is, így rövid időn belül GM-szennyezést okozva az elvileg ettől mentes termelők állományaiban is. A MON810 kukorica fogyasztásának hatásáról az állatkísérletek során nem kaptunk minden tekintetben megnyugtató eredményeket.
Elég meggyőzők voltak ezek a bizonyítékok ahhoz is, hogy 2006-ban a parlament országgyűlési határozatban erősítse meg a magyar tilalmat, annak bizonyítékául, hogy az eddigiek mellett még politikai konszenzus is övezi hazánkban a moratóriumot.
Az Európai Unió mindezek ellenére visszatérően próbálkozik a hazai tilalom feloldásának kikényszerítésével. Két évvel ezelőtt egyszer már a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa elé vitte a magyar moratórium ügyét. Akkor – nem kevés munkával – sikerült a fenntartáshoz szükséges kétharmados többséget megszereznünk, és így megmaradt hazánk génmódosítás-mentessége. Mindeközben tavaly decemberben a Miniszterek Tanácsa decemberben elvi állásfoglalást fogadott el arról, hogy felül kell vizsgálni a GM növények engedélyezésének európai rendszerét, az elővigyázatosság elvének szellemében. Ehhez képest ugyancsak meglepő, hogy a felülvizsgálat előtt az Unió még gyorsan megpróbálkozik a magyar moratórium újbóli feloldásával a Miniszterek Tanácsa március 2-i ülésén.
Érthetetlen az Unió eljárása, amelyben a világos bizonyítékok ellenére ragaszkodik a kérdéses kukorica engedélyezéséhez. Itt már nem csupán az egészséges környezet, de demokratikus önrendelkezési jogaink forognak kockán. Abban bízunk, hogy ezt a többi tagállam is megérti, és segít Magyarországnak, hogy saját hatáskörünkben dönthessünk, akarunk-e génmódosított növényeket vagy sem. Ezt kérjük most az EU 27-ektől. Csehországnak, mint az Uniós soros elnökének, megkülönböztetett szerepe lehet ebben, ezért jöttünk el ide személyesen is.
Az LMP korábban a cseh kormánykoalíció tagjához, a cseh Zöld Párthoz, valamint az Európai Zöld Párthoz fordult, hogy vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy Magyarország távol tarthassa a mérvadó szaktekintélyei által kockázatosnak ítélt Monsanto-kukoricát. Információink szerint a cseh álláspont a magyar moratórium fenntartásának támogatása felé mozdult. Ezúton is szeretnénk megköszönni cseh barátainknak eddigi támogatásukat, és kérjük, hogy legyenek segítségünkre a továbbiakban is.

Jávor Benedek beszéde elhangzott 2009. február 20-án a Cseh Köztársaság nagykövetsége előtt."
 (Forrás: www.lehetmas.hu)
 

A minap az SZDSZ közeli legendás szürkeállomány egyik reprezentánsa, Para-Kovács Imre író-zsurnaliszta a Liberális Klub rendezvényén lefasisztázta Tarlós Istvánt. 

Idézetek következnek a HVG.hu cikkéből: 
"Para-Kovács úgy vélte: elképzelhető, hogy a Moszkva tér akkor lesz fölújítva, amikor egyrészt az országot, Budapestet és a teret közösen birtokló I., II., valamint XII. kerületet ugyanaz a politikai oldal fogja irányítani, másrészt lesz rá pénz. Szerinte az első föltétel 2010-től valószínűleg teljesül, a főpolgármester „a nagyszerű Tarlós István, régi, bejáratott fasiszta” lesz.
A hvg.hu ennek kifejtésére kérte az írót, aki úgy felelt: „Eddigi, a Szigettel kapcsolatos megnyilvánulásaiból bennem egy náci képe bontakozott ki, de ez inkább megérzés, mint tényeken alapuló megállapítás. Inkább az mondanám, hogy nem fasiszta talán, de náci hangulatot áraszt. Homofóbiája, meg az egész megnyilvánulási formája.”
Az, hogy Para-Kovács egy, a demokratikus játékszabályokat betartó politikust lefasisztáz, elképesztő. Azonban ennél sokkal szomorúbb, hogy a fórum egyik résztvevőjeként jelenlévő SZDSZ-es főpolgármester-helyettesnek – s e sorok íróján kívül senki másnak – erre egy szava sem volt. Ha az SZDSZ-ben komolyan gondolnák az árokbetemetést, akkor egy, a párthoz tartozó felelős politikus az ilyen, teljesen alaptalan fasisztázást nem hagyná szó nélkül és megvédené a vitaesten jelen nem lévő, fővárosi közgyűlési politikai ellenfelét. Úgy látszik, nem gondolják komolyan."

Szerintem sem. Olvasatomban az SZDSZ egyébként sem liberális, azaz szabadelvű, hanem ultraliberális, gazdaságfilozófiai és -politikai elképzeléseit illetően pedig neoliberális. De a fenti est kapcsán nem ez a lényeg.
Hanem az, hogy bárkit le lehet nácizni, fasiztázni úgy, hogy érvek már nem is szükségesek ehhez, legfeljebb különböző megérzések hangoztatása. "Inkább az mondanám, hogy nem fasiszta talán, de náci hangulatot áraszt" - mármint Tarlós Para-Kovács szerint. Tényleg, és hol maradnak az indokok? Csak nem Tarlós sváb származása a gond? Egyébként a nevezett politikus III. kerületi polgármesterként összességében korrekt módon együttműködött a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Amúgy pedig honnan veszi a fényes tollú író, hogy homofób a fideszes (volt SZDSZ-es) fővárosi politikus? És vajon a neves zsurnaliszta miért nem tud különbséget tenni az egyaránt igaztalan náci és fasiszta jelzők, illetve fogalmak között?
Para-Kovács sajnos jellemző példája a félművelt, gyakorta intoleráns, egyes kifejezéseket pedig rosszkor, rossz helyen használó "liberális" értelmiséginek. Hiába, szürke az SZDSZ állománya ...      
 

Elvárható volna, hogy az arra hivatottak a terézvárosi és erzsébetvárosi példák nyomán végre megvizsgálják: az elmúlt két évtizedben privatizált állami vagyon vajon reális áron ment-e át magánkézbe?

Íme egy mai hír:

"Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a VII. kerület szocialista polgármesterét.
Hunvald György előzetes letartóztatását szerdán indítványozta a Központi Nyomozó Főügyészség, a végső döntést csütörtökön hozta meg a Pesti Központi Bíróság. Az eljáró bíró úgy ítélte meg: megalapozott a gyanú, hogy Hunvald György 7 rendbeli csalást követett el és további 2 rendbeli csalást kísérelt meg .
A VII. kerületi polgármestert hétrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalással és kétrendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletével gyanúsítják.
Az eddigi adatok szerint az ügy főszereplői - a polgármester mellett a két szabad demokrata képviselő, Gál György és Kardos Péter - összesen 970 millió forint kárt okoztak Erzsébetváros önkormányzatának, és további 1,6 milliárd forintnyi kár okozását kísérelték meg azzal, hogy jogtalanul adtak el lakásokat." 

Ez eddig rendben van. A vonatkozó vizsgálat során majd kiderül, mit műveltek Hunvaldék a kerületi vagyon ezen részével. Hasonló a szitu Terézvárosban, ahol a gyanú szerint Andrássy úti palotákat adtak el messze áron alul a többségben lévő politikusok.

Következhetne az országos szint. Ha másoknak ez nem is érdeke, civil szervezeteknek jogi eljárásokat kellene kezdeményezniük az állami vagyontömeg privatizációját megvizsgálandó. A tét nem kevesebb, mint hogy kiderüljön végre: 1988-89 óta vezetőink jól sáfárkodtak-e a rájuk bízott állami vagyonnal vagy esetleg messze áron alul értékesítettek egy csomó mindent, megkárosítva ezzel mindannyiunkat?
 

Egy héttel ezelőtt megírtam, hogy szerintem létezik-e cigánybűnözés vagy sem. Véleményem a veszprémi tragédia ellenére sem változott. Az viszont mélyen elgondolkodtat, hogy mi vezetett az erőszak-kultusz és vele a tagadhatatlan brutalitás ilyen szintű elburjánzásához.
Persze, tudom, Napnyugaton, Napkeleten is erőszakos bűncselekményekkel szembesülhetünk, de szögezzük le: Magyarországon még a kilencvenes években sem uralkodtak olyan állapotok, mint most, vagyis néhány éve. "Vállalkozók" ugyan felrobbantották egymást (s olykor ártalmatlan járókelőket) a Horn-éra idején, és a jobbközép kormányok idején is láthattunk példát brutális bűncselekményekre (nem kevésre), de a pokol - akár tetszik, akár nem - Gyurcsány Ferenc regnálása alatt szabadult el. Ám nemcsak Gyurcsány a hibás (bocsi, Fidelitas) ...
Ő is, természetesen. Ártatlan emberek százait, ezreit ugyanis nem lehet egy úgymond demokratikus rezsimnek megveretni, még akkor se, ha egyes radikális jobbos köröket sem kellett külön felkérni egy kis utcai csetepatéra 2006 őszén. Ezzel együtt, szemeket kilövetni, békés polgárok ezreit meghurcolni - megveretni, előállítani, vegzálni - érdemi következmények nélkül nem kevesebbel jár, mint hogy az erőszak polgárjogot nyer a gyakorlatban is. Az meg egy másik adalék, hogy mindeközben az állam lényegében nem működik, így érdemben a kormány nem képes biztosítani szinte senkinek (származásra tekintet nélkül) e hazában a személyes és vagyonbiztonságát.
Mindenesetre nem csupán "Ferenc testvér" a hibás, tudom. Ahhoz ugyanis, hogy az erőszak elméleti szinten polgárjogot nyerjen, nem keveset tettek a gengszter rap "műfaj" képviselői is. Neveket felesleges felsorolni, ugyanis az ismertebb arcok mellett rengeteg kis senkiházi is nyomul(t) ezen a terepen - a szociálisan hátrányos helyzetűek (cigány és nem cigány származásúak között egyaránt) uralta közegben különösen nagy siket aratva. Milyen menő, ez a "Bumm a fejbe" és egyéb szövegek - gondolhatták sok tízezren (szerény becslés) e kies hazában.
Természetesen akad még jó pár eredője az erőszak-kultusznak és a brutalitás elburjánzásának, de ezúttal hadd fejezem ki "csak" a gengszter rap és a Gyurcsány-reszim kiemelkedő képviselőinek a köszönetemet!
Még akkor is, ha felelősségükről csak áttételesen lehet szólni, van miért "hálásnak lennem".
A tegnapi veszprémi tragédiáért (az elkövetők minden bizonnyal roma maffiózók).
Szögi Lajos meggyilkolásáért (az elkövetők egyszerű romák).
A pátkai romákra támadó polgárőrökért (az elkövetők nem romák).
A (többnyire) szerencsétlen romákat kizsákmányoló szintén roma uzsorásokért.
A móri bankrablásért és mészárlásáért (egyik oldalon sem voltak romák).
Mindenre van már példa. Remélem tévedek, de érzem a polgárháború előszelét... De hol húzódik (majd) a törésvonal? Jó esetben emberségesek és embertelenek között. A rosszabb változatra gondolni sem merek.
 

Írhatnám azt is, hogy igen is, nem is, hiszen a helyzet több mint bonyolult.
Mindazonáltal szerintem a mai Magyarországon egy szóval szinte semmit nem lehet kifejezni, így ezt a jelenséget sem; a magam részéről tehát nem támogatom, hogy a "cigánybűnözés" fogalom polgárjogot nyerjen. Kicsit közelebb vinne a megoldáshoz, ha "jellemzően cigány származásúak által elkövetett bűncselekményekről (bűnelkövetési formákról)" beszélnénk. Rögtön hozzátéve persze, hogy léteznek "jellemzően ukrán vagy magyar származásúak által elkövetett bűncselekmények" (például fehérgalléros bűnözés) is. A származást azért hangsúlyoznám, mert, ugye, az identitását mindenki maga választja meg; ugyanakkor árnyalja a problémát a vegyes származás, ami kis hazánkban mind gyakoribb. Ne feledjük: egyre több a roma-magyar vegyesházasság is! Kik ők, tán romagyarok?
Szóval nehéz ügy, de nyelvünk - talán legfőbb kincsünk - olyan gazdag, hogy legalább egy értelmiséginek azért illene többet keresgélnie az igazságot inkább feltárni képes kifejezések között. Ez amúgy a közélet és a politika minden szegmensére igaz.
Egyébiránt kétségtelen, hogy amikor az olasz maffiát emlegetjük, akkor az olaszok nagy részére nem mint bűnözőkre gondolunk. Ugyanez igaz keleti szláv vonatkozásban is, mindenesetre ettől még olasz, ukrán vagy orosz maffia létezik. Szerintem "jellemzően cigány származásúak által elkövetett bűncselekmények (bűnelkövetési formák)" is léteznek, a tyúklopás vagy a színesfém-eltulajdonítás manapság hazánkban inkább roma polgártársainkra vonatkoztatható, de nem kizárólagosan. Emlékezhetünk például Wahorn András tavalyi látleletére: környékükön a betöréseket kivétel nélkül romák követik el, de a két banda élén magyarok állnak... Az általánosítás tehát ezen a területen sem célravezető és korrekt, de ahogy például Wahorn leírja a jelenséget, az közelebb vihet közállapotaink rendeződéséhez. A bűnelkövetők szociális helyzete, ami sokszor összefügg a származásukkal is, ugyanis igencsak fontos körülmény.  
Emberségesnek kell lenni, de határozottnak. És nem szabad azonos súlyúnak tekinteni azt, ha valaki kenyeret és tejet lop valahonnan, mert valóban éhes, vagy ha valaki bottal leüt valakit, bámiért is. Az előbbire - a mélyülő válság közepette - talán olyanok is vetemednek majd, akik ma ezt el sem tudják képzelni magukról, az utóbbira viszont nincs nagyon mentség.      

Azután, hogy a múltkor a rábavidéki szlovénoknak a magyar kormány általi lenézéséről értesülhettünk (lásd pár bloggal korábban), a napokban azt olvashattam: veszélybe kerülhet csaknem 13 ezer tehetséges, cigány származású fiatal tanulmánya, mert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium késlekedik ösztöndíjuk kifizetésével. Hiába készítette el és adta át ugyanis a tárcának az ösztöndíjra javasolt roma diákok pályázatát december végén a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika), mégsem folyósították nekik az iskolába járásukhoz elengedhetetlen ösztöndíjat. A szaktárca utolsó tájékoztatása szerint a korábban ígért január vége helyett legkorábban (!) február közepén utalhatják a pénzt a díjazottaknak. 
A Macikát egyébként még a Horn-érában (!), 1995-ben kormányzati kezdeményezésére hozták létre a cigányság esélyegyenlőtlenségét csökkentő intézkedések támogatására; a szervezet egyik legfontosabb tevékenysége azóta is a tanulni vágyó, tehetséges roma fiatalok iskoláztatásának támogatása. Idén a sikeresen pályázó diákok közül az általános iskolások 25-30 ezer, a szakiskolások 30 ezer, az érettségit adó középiskolák tanulói 40 ezer, a főiskolások és egyetemisták 90 ezer forintos ösztöndíjra számíthatnak. A kifizetések jelentős csúszása azonban kellemetlen helyzetbe hozhatja őket. A legnehezebb most a felsőoktatásban költségtérítéses képzésben tanuló roma fiataloknak, hiszen két héten belül kezdődik a következő félév, és be kellene fizetniük a tandíjukat.
Mindez szintén az esélyegyenlőségről, a pozitív diszkriminációról és egyebekről papoló Gyurcsány-kormány műve...
Véletlenül nem szalonrasszizmus ez a tömény lenézés, illetve érdektelenség? 
 

Hazánk felvásárlása tovább folytatódhat, most éppen arabok kívánnak magyar földet bérelni. Emlékeztetőül: 2011-ben lejár az a tilalom, amely a külföldiek földvásárlására vonatkozik. Tovább is van, mondjam még?

"Mondom" is, íme egy tegnapi hír:

"Valójában nem csak élelmiszert, hanem állami tulajdonban lévő termőföldeket ígért a Perzsa-öböl menti államoknak Gyurcsány Ferenc múlt heti látogatásán Ománban és Katarban.
A miniszterelnök szerint az élelmiszerre rászoruló arabok Magyarországon földet bérelnének, melyeken gabonát termelnének, cserébe gázzal és olajjal fizetnének - a hírt a Népszabadság is közzétette, de ezt Gráf József agrárminiszter is megerősítette ma reggel az Magyar Televízió Napkelte című műsorában. A tárgyalás részleteit ugyanis holnap osztja meg a miniszterelnök Gráffal, akinek a konkrét program kidolgozása, valamint az arabokkal való egyezkedés lesz a feladata.
Az arabok az agrártárca által bevezetni kívánt új egységes mezőgazdasági támogatási rendszernek (SPS-nek) köszönhetően pedig tetemes uniós agrártámogatásokat is elorozhatnak a magyar gazdák orra elől.
Az agrártárca által bevezetni kívánt új agrártámogatási rendszer szerint ugyanis - amit az Alkotmánybírósághoz küldött előzetes normakontrollra Sólyom László államfő - az uniós pénzek már nem a föld tulajdonosát, hanem a föld bérlőjét fogják megilletni. A Heti Válasz által megkérdezett szakértők szerint a kormány csak a Nemzeti Földalap kezelésében lévő termőföldből tudna juttatni az araboknak. A magyar állam tulajdonában, a Nemzeti Földalap kezelésében jelenleg több százezer hektárnyi gabonatermelésre alkalmas földterület van. "

Marha érdekes, hogy sok szó nem esik a különböző médiumokban erről, pedig ha valami hírértékkel bír, akkor ez nagyon is. Jó ha tudjuk, a bérlő elővásárlási joggal rendelkezik, ami 2011-től eszméletlenül fontossá válik. Még ha esetleg - a jelenlegi uniós hangulattal szembemenvén - sikerülne is a vonatkozó moratóriumot három évvel kitolni, akkor is 2014-ben arabok és mások felvásárolhatják a magyar termőföldet - fokozatosan akár a nagy részét is. És ez nem összeesküvés-elmélet immár.
Egy kérdés: miért nem magyar gazdálkodók, illetve agrárvállalkozók művelik meg azokat a bizonyos állami földeket bérlőként, így elégítve ki az arabok - amúgy érthető - élelmiszerigényét? Na???
 

A Fidesz bizonyára rendkívül komoly győzelemnek állítja be a ferencvárosi szerény diadalt, de a kérdés ugyanaz már régóta: Orbánék  mikor akarnak mégis hatalomra kerülni, s valóban komolyan gondolják-e az előrehozott választások szükségességét?

Ha igen, most hogy megvan a költségvetés - amelyre az SZDSZ szerint is olyan nagy szükség volt, és amely büdzsé fő számai átírandók -, a Fidesz-KDNP megpróbálkozhatna a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával. Amennyiben egy  komoly nemzetközi és hazai respekttel rendelkező technokratát tennének meg miniszterelnökjelöltnek, akkor az MDF-nek és az SZDSZ-nek igencsak kapaszkodniuk kell majd, hogy megmagyarázzák esetleges elutasításukat, vagyis azt, hogy a válságmenedzselés tekintetében miért bíznak még mindig jobban Gyurcsányban. 

Navracsics Tibor legutóbb a következőket írta a Jobbklikken: "A világgazdasági válság által leginkább sújtott gazdaságok közül kezdettől fogva két országot szoktak kiemelni az elemzők. Rögvest hangsúlyozzák azonban, hogy Izland és Magyarország esete nem azonos. Ezt mi általában számunkra előnyös értékelésként szoktuk értelmezni.

Izlandon kétségtelenül összeomlott a bankrendszer, az októberben még csak 1,9 százalékos munkanélküliségi ráta decemberre 4,8 százalékra nőtt. A komollyá váló társadalmi feszültségek jeleként korábban 1.000-2.000, az utóbbi napokban harminc-negyven tüntető demonstrált a kormányzati épületek - elsősorban a parlament - előtt.

Magyarországon a hivatalos adatok szerinti munkanélküliség 7,8 százalékos, csak a válság hivatalos elismerése óta több mint húszezer ember veszítette el az állását. Igaz, fontos különbség: nálunk nem omlott össze a bankrendszer.

És most, így az írás végén hadd említsek még egy lényeges eltérést. Izlandon a napokban bejelentette a miniszterelnök, hogy május elejére előrehozott választásokat kezdeményez. Nálunk ilyen elő sem fordulhat, ugye?"

Bár Navracsics szerintem a Fidesz egyik leghitelesebb politikusa, ám az álnaiv kérdések már tőle is fárasztók. Tessék lépni az előrehozott választások ügyében, vagy levenni azt a napirendről! 

A Provokatív Polgár helyesli a határon túli magyar nemzetrészek küzdelmét a kulturális-oktatási autonómiáért, és a nagyobb közigazgatási önrendelkezésért (persze az adott államon belül), épp ezért iszonyúan zavarja az, ha a hazai etnikai-nemzeti kisebbségekkel szemben gyakorta megnyilvánuló ideáti pitiánerséget látja. Az egész politikai elitet terheli a felelősség azért, hogy a hazai tizenhárom kisebbségnek nincs parlamenti képviselete - ha ehhez Felső Ház kéne, akkor rajta, lenne ott másoknak is helye -, az meg végképp frusztráló, ha a határon túli nemzetrészeink közül a legkorrektebb közösségi jogokat élvező szlovéniai magyarság parlamenti képviselője - mert ott jár olyan "automatikusan"! - hívja fel a figyelmet a magyarországi szlovénok méltatlan helyzetére. Ami ugye a rendkívül toleráns, a másságot olyannyira tisztelő Gyurcsány Ferenc kormányának köszönhető.  
Íme a vonatkozó, tegnapi MTI hír: "A  magyarországi szlovén kisebbség problémáinak sürgető megoldása érdekében levélben fordult a magyar közjogi méltóságokhoz Göncz  László, a szlovéniai magyarok parlamenti képviselője - tájékoztatta az  MTI-t szerdán a levél írója.
Sólyom László köztársasági elnöknek, Gyurcsány Ferenc  miniszterelnöknek, Szili Katalin házelnöknek és Gémesi Ferencnek, a  Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának írt levelében a képviselő beszámol arról, hogy a szlovén törvényhozás munkatestületeként működő Határon Túli Szlovénok Bizottsága - amelynek ő maga is tagja - a múlt héten soron kívüli ülésen tekintette át a rábavidéki szlovénok helyzetét "a Magyar Köztársaság csökkentett pénzügyi támogatásának tükrében".
Mint az MTI-nek elmondta, ismeretei szerint a Rábavidéken élők elvárásai között szerepel a kisebbségi rádió helyzetének rendezése, a szlovéniai Csöpinc és a Vas megyei Orfalu közötti út megépítése és a szentgotthárdi nemzetiségi múzeum átszervezése, bár ez utóbbi már rendeződni látszik.
Levelében Göncz László részletesen szól arról, hogy az elmúlt hónapokban a magyarországi szlovénok képviselői több ízben is arra hívták fel a szlovén politikusok figyelmét, hogy "a magyar állam csak kis mértékben teljesíti törvényes kötelezettségeit és ígéreteit, valamint az anyagi támogatás is jelentős mértékben alatta maradt a szükségesnek", s emiatt a közösség megmaradása és fejlődése komoly nehézségekbe ütközik.
"Ismertek a magyar állam erőfeszítései és eredményei a nemzeti kisebbségek kérdésének magas szintű rendezését illetően, azonban őszintén be kell látni, hogy a rábavidéki szlovén közösség iránt vállalt kötelezettséget eddig teljességében nem sikerült teljesíteni".
Ezért - mint írja - azt kérte a magyar kormánytól, hogy "az esetleges formális és általános gazdasági gondok ellenére, tegyen meg minden tőle telhetőt a rábavidéki szlovénok számára ellehetetlenült helyzet rendezésére".
Szavai szerint a muravidéki magyar közösség is számos nehézséggel küzd, de Szlovénia a vállalt kötelezettségeinek jelentős részét következetesen teljesíti. A képviselő megítélése szerint a magyarországi szlovénok gondjai nem politikai természetűek, ezért "a magyar kormány kis erőfeszítéssel is elvághatta volna a gordiuszi csomót", ha teljesíti az elvárásokat.
A szlovén parlamenti testület múlt heti üléséről készült beszámoló szerint elhangzott: a magyar költségvetés évente mintegy 400 ezer eurót biztosít a szlovén kisebbség számára, míg Szlovénia 14,5 millió eurót fordít a muravidéki magyarságra."
Azért ez nem semmi ... Csak a rend kedvéért: két hasonló méretű - néhány ezres - nemzetrészről van szó.
Köszönjük, Gyurcsány-kormány!
Én pedig egy kicsit magyarországi szlovénnak érzem magam, miközben szégyenkezem előttük a budapesti kormány helyett.
 

Az "Egy a tábor, egy a zászló!" elvének működőképtelen voltát már megannyian felemlítették számos fórumon, így mérvadó sajtóorgánumokban is, ám arról méltatlanul kevés szó esik, hogy Orbán Viktorék honnan merítettek, amikor ezt a pártstratégiát kiötlötték.

A Provokatív Polgár egy liberális konzervatív fazon, némi ökoszociális beütéssel, tabukat szinte nem ismerő szemlélettel. A nemzetstratégia fontos, tudja mindenki, ám a legtöbbször csak közhelyeket hallunk, ami hervasztó. Maradnék tehát a konkrétumoknál ...